Gondolom arra m�r r�j�ttetek anim�kb�l, mang�kb�l, dr�m�kb�l, esetleg filmekb�l, hogy a Jap�n iskolarendszernek el�g szigor� szigor� szab�lyzata van. Az itthon norm�lisnak t�n� bakl�v�seket arrafele el�g komolyan veszik �s b�ntetik. Maga a feloszt�s is k�l�nb�zik a mi�nkt�l, de err�l majd k�s�bb.
Az iskol�k �ltal�ban k�z�sek, k�b� 5% priv�t a Junior High alatt. Addig a nem priv�t tanul�k a lak�sukhoz legk�zelebb es� iskol�kban tanulnak. Viszont a senior iskol�k (ahov� nagyobb di�kok j�rnak) m�r versenyeznek a tanul�k�rt. Min�l t�bb el�kel�, j� gyerek, ann�l jobb. Emellett a di�kok k�zt is verseng�s alakult ki: ki jut be a j� iskol�kba. Ezeknek az iskol�knak k�r�lbel�l negyede mag�n.

Az iskolarendszer �ltal�nos fejl�d�s�t �s a Jap�n nemzet �ltal�nos �let�t �sszeadva a vil�g egyik leger�sebb rendszer�t kaphatjuk. Egyesek azt mondj�k, hogy az er�s sressz k�l�nb�z� pszihol�giai probl�m�kat okoz egyes tanul�knak. Sok Jap�n fogy�k�r�zik, sajnos ez a gyerek munkaerej�nek cs�kken�s�vel j�r. Ezzel szemben sok elh�zott gyermek is. Ez a jelens�g m�s fejlett orsz�gokban is ott van.
Egy ideig a tanul�k �lete att�l f�g�tt, hogy milyen eredm�nyt �rtek el az egyetemi felv�telin. Egy j� egyetemre a bejut�s egy j�lfizetett munk�hoz vezethetett Jap�n nagy c�gein�l. De ez nem nagyon v�lt be, a verseng�s n�tt az iskol�k k�z�tt, a nyom�s egyre nagyobb volt. Jelenleg egy ember �lete �ltal�ban tizenk�t vagy tizen�t �vesen lesz eld�ntve, aszerint, hogy milyen k�z�piskol�ba jut be.

�voda (Yochien)
B�r ez v�laszthat� tanulm�ny, 2000-ben az �j ovisok sz�ma 63%-al meghaladta az �ltal�nos iskol�sok vagy a k�z�piskol�sok bejut�si sz�m�t. Ez bizony�tja, hogy a Jap�n kisgyerekeknek t�bb mint a fele hamarabb kezdi a tanul�st, mint amit a korm�ny el��r. Az �vod�k sz�m�t n�vellni akarj�k, hogy a sz�l�k tudjanak menni dolgozni, ha akarnak, ne kelljen otthon �lni�k a gyerekekkel. Az egyre kor�bban kezd�d� tanulm�ny "trendje" egyre nagyobb sikereket �r el.

�ltal�nos iskola (Shogakku)
Mint eml�tettem az elej�n, az iskola m�sk�ppen van felosztva, mint n�lunk. A di�kok hat �vig j�rnak �ltal�nos iskol�ba, hat �ves korukt�l 12-ig. A legt�bb di�k csak ilyenkor kezd tanulni, de egyre t�bben vannak, akik �vod�ba is j�rtak. Az egyenruh�k Jap�n iskol�ival egy�tt j�rnak, sz�val, ha l�tsz kisgyerekeket s�rga baseball sapk�val, erny�vel s�t�lgatni a szigetorsz�g utc�in, tudd, hogy �k �ltal�nos iskol�sok.

K�z�piskola (Chugakkou)
Tizenk�t �ves kort�l tizen�tig terjed� "r�szleg", ami nagyon fontos a gyerekek �let�ben. Az itteni eredm�nyek el�seg�tik a j� f�k�z�psuliba �s j� egyetemre a bejut�st. Ezekben az �vekben a di�kok k�s�ig �lnek a suliban, k�l�nb�z� klubokban tev�kenykednek.

Senior k�z�piskola (Koukou, koutougakkou)
A nyom�s tet�pontja, amikor a 15 �s 18 �v k�z�tti di�koknak felv�telizni�k kell egy k�z�piskol�ba. Ahhoz, hogy egy helyet kapj egy j� egyetemen, a di�k a megfelel� k�z�psuliba kell menjen, �s a felv�teli k�nnyen befoly�solhatja a di�kok j�v�j�t. Ahogy a mag�niskol�k sz�ma egyre n�, a sz�l�k egyre t�bbet kell fizessenek a tanul�s�rt. A fesz�lts�g nagyon nagy, a j� sulikba val� bejut�st befoly�solja az �ltal�nos iskola, ahova az illet� j�rt. B�r ez sem k�telez� Jap�nban, a gyerekek t�bb mint 90%-a pr�b�l bejutni valamelyik k�z�piskol�ba.

"R�sz-munkaid�s" Senior k�z�piskola
Egyes esetekben, amikor a tanul� legt�bb idej�t munk�val t�lti, feliratkozhat egy ilyen iskol�ba. Ezek az �r�k este folynak, �s az �ltal�nos h�rom �v helyet n�gyet tartanak, hogy nyugodtan be tudj�k fejezni a tanulm�nyaikat. Az �r�k �ltal�ban 9ig vagy kicsit tov�bb tartanak, a di�koknak alig marad szabadidej�k. A rendes senior k�z�piskolai fiatalokkal ellent�tben ezek a di�kok t�bbet tanulnak, figyelmesebbek az �r�kon, �s �rettebbek - sz�ks�g�k is van r�. B�r az is egy ok, �k ezt magukt�l csin�lj�k, a nappali tagozatn�l viszont megesik, hogy a sz�leik k�ldik, teh�t nem szivesen j�rnak.

Juku
A nyom�s, amely a di�kokra nehezedik, hogy j� iskol�kba jussanak be (sokszor m�r 10 �v alatt), hogy a suli nem �r v�get, amikor a cseng� megsz�lal. A zongora vagy heged� �r�k, kos�rlabda vagy fotball, kendo vagy judo, matek vagy m�v�szet, �s egy csom� v�laszthat� klub tev�kenys�gei v�rnak a gyerekekre. A Juku extra �r�kb�l �ll, melyek arra szolg�lnak, hogy a j� tanul�kat tov�bb hajts�k, vagy seg�tsenek a rosszabbaknak.
Am�g a vil�g elismeri a leger�sebb iskolarendszerek�nt, Jap�nban megk�rd�jelezik, hogy meg�ri-e a di�kokat m�r olyan kicsi korukban kitenni ekkora stressznek.

Tan�rok
A Jap�n tan�roknak vagy halad�, vagy els�- m�sod-oszt�ly� tan�ri v�gzetts�ge. A tan�rokat b�tor�tj�k, hogy tov�bb fejlessz�k magukat egy "edz�s" alatt. Amikor el�g magas szintre jutnak, feljebb l�phetnek a rangl�tr�n. Azok a tan�rok, akiknek bachelor szintj�k van, tov�bb l�phetnek a m�sodoszt�ly�ra, akinek Mesterije van, az els� oszt�ly� lesz, stb.
Miut�n megkapt�k a tan�t�si igazolv�nyt, az utols� "pr�bat�tel" az, hogy �tmenjen egy vizsg�n, melyet el�k�sz�tettek neki. Amint �tment ezen a vizsg�n, m�r kezdheti a tan�t�st. De ez az igazolv�ny csak egy �vig �rv�nyes, �s ha nem tudnak elhelyezkedni egy �ll�sban, �jra le kell tegy�k a vizsg�t.

________________________________________
Kapcsol�d� cikkek: Egyenruh�k (hamarosan)
Forr�s: KATT