Japán kultúrája sokat fejlődött az évek során, az ország eredeti Jomon kultúrátül kezdve a kevert művészetig, amely magába foglalja Ázsia, Európa és Észak-Amerika befolyásait. A kontinensről érkező bevándorlókat erős kinai felfogás és kultúra követte. Ezután a Japán lakók egy hosszú elszigetelést kellett kibirjanak a Tokugawa shogunate elnyomása alatt, egészen a "The Black Ships" és a Meiji korszak érkezéséig.

A japán nyelv mindig fontos szerepet kapott a kultúrában. Három féle írásmódot különböztethetünk meg: hiragana, katakana, kanji (ezekről majd bővebben a "Nyelv" modulban). A latin ábécé, a romanji is gyakran használatos a modern Japánban (leginkább cégek, reklámok használják fel őket).

A festés hosszú ideig nagyon fontos szerepet töltött be a szigetországban - a lakók így tudták a legjobban kifejezni érzéseiket. Az íráshoz szükséges ecsetet használták fel, természetesnek jött, hogy művészkellékként is felhasználják. A hagyományos technikákat ma is használják, ugyanúgy, mint az újakat. Ebben a műfajban is rengeteg korszakot különböztethetünk meg. Példák: Nara korszak, Heian és Kamakura, Muromachi, Azuchi-Momoya, Edo (ezekről olvashattok majd bővebben is a "Korszakok a képzőművészetben" modulban).

Az ecset segítségével szépírást is gyakoroltak, és bizony ezt is a művészetek közé soroljuk. Ez a stílus gyakran túl ezoterikus a nyugati közönségnek, ezért a kiállítások csak bizonyos határok között működhetnek. Ám Keleten az ázsiai országban ez az írásmód a hagyomány egy része. Ez a művészet nagyon komplikált és nehéz, több okból is. Kanjikat rajzolni nagyon nehéz, elég egyetlen vonalat félrehúzni vagy kihagyni, a jelentés máris megváltozott. Nem elég a helyesírásra koncentrálni, még a kivánt hatást is el kell érni - amihez, valljuk be, néha rengeteg próbálkozás szükséges.

A hagyományos szobrászat a buddhizmus alakjaira specializálódott, mint pl. Tathagata, Bodhisattva és Myo-o. Japán legidősebb szobra fából készült, a Zenko-ji templomban található. A Nara korszakban a buddhista szobrokat a kormány készíttette, hogy erősítsék a tekintélyüket. A hagyomány szerint a fa volt a fő alapanyag. A szobrokat gyakran belakkozták, bearanyozták, világosra festették.

Japánban négy hagyományos színház létezik. Ezek:
Noh
Eredet: Sarugaku  egyesület, zenével és tánccal
Jellegzetességek: maszkok, kosztümök. A program váltakozik a kyogenével, eredetileg öt, jelenleg három csoportokban.
Kyogen
Eredet: VIII. századig vezethető vissza, egy szórakoztatási mód, melyet Kínából vettek át.
Jellegzetességek: maszkokat ritkán használnak. Mégha az előadások hasonlítanak is a Noh-ra, nem ugyanazok.
Kabuki
Eredet: Edo korszak elején jelent meg.
Jellegzetességek: Az 1629-es kormány kimondta, hogy nők nem szerepelhetnek többet, ezért az ők karaktereiket és férfiak kellet játszodják. Hiába próbálták visszahozni a nőket a színpadra, nem volt megengedve.
Bunraku
Eredet: Ugyanabban a korszakban jelent meg, mint a kabuki, de igazából sokkal messzebb vezethető vissza, a Heian korszakba.
Jellegzetességek: 1914-ben megjelent Takarazuka Revue, egy cég, amely kizárólag nőket alkalmazott forgatókönyvírásra.

Az építészet története ugyanolyan hosszú, mint a többi művészeté. Eredetileg a kínaiak befolyása nagyon kihatott rá, mint sok más dologra. Hagyományos arhitektúrára jellemző dolgokat láthattok templomokon, Shinto szentélyeken, kastélyokon. Egyes modern építészek, mint Yoshio Taniguchi és Tadao Ando, arról ismertek, hogy japán hagyományos elemeit a nyugatiakkal egybeolvasztották.

Mint minden más népnek, a Japánoknak is van hagyományos öltözékük, ez a kimonó. Ma hosszú, bokáig érő "nega-gi" ruhákra mondják, melyeket ünnepeken, különleges napokon vesznek fel a nők, a férfiak és a gyerekek. Nincs meghatározva, hogy milyen színekből kell álljon, tehát nagyon sokféle változat van. A férfiaké sötétebb, míg a nők világos pasztell színekből állóakat hordanak. A nyáriak világosabbak és könnyebbek, nevük: yukata. Az ünnepélyes kimonókat több réteg, hosszú ujj alkotja, a mintázatokat pedig a viselő rendje és az alkalom, amire felveszi határozza meg.

A hosszú feudális korszakban, amelyet a szamurájok kormányoztak, egyes technikák, melyeket a harcosok kiképzésére használtak, harcművészetté nőtték ki magukat. Például: Kenjutsu, Kyudo, Sojutsu, Jujutsu és Sumo. A gyors társadalmi változás után a Meiji korszakban, sok stílus átváltozott modern sporttá: Gendai, Budo, Judo (bővebb infókat olvashattok majd a "Harcművészetek" modulban). A baseball, a futball és más nyugati játékokat a Meiji korszakban hozták be Japánba. Ezeket gyakran tanulják iskolákban.

__________________________________
Ennyit a kultúráról. Ha valami hibásan van feltüntetve, kérlek jelezd.