Jap�n kult�r�ja sokat fejl�d�tt az �vek sor�n, az orsz�g eredeti Jomon kult�r�t�l kezdve a kevert m�v�szetig, amely mag�ba foglalja �zsia, Eur�pa �s �szak-Amerika befoly�sait. A kontinensr�l �rkez� bev�ndorl�kat er�s kinai felfog�s �s kult�ra k�vette. Ezut�n a Jap�n lak�k egy hossz� elszigetel�st kellett kibirjanak a Tokugawa shogunate elnyom�sa alatt, eg�szen a "The Black Ships" �s a Meiji korszak �rkez�s�ig.

A jap�n nyelv mindig fontos szerepet kapott a kult�r�ban. H�rom f�le �r�sm�dot k�l�nb�ztethet�nk meg: hiragana, katakana, kanji (ezekr�l majd b�vebben a "Nyelv" modulban). A latin �b�c�, a romanji is gyakran haszn�latos a modern Jap�nban (legink�bb c�gek, rekl�mok haszn�lj�k fel �ket).

A fest�s hossz� ideig nagyon fontos szerepet t�lt�tt be a szigetorsz�gban - a lak�k �gy tudt�k a legjobban kifejezni �rz�seiket. Az �r�shoz sz�ks�ges ecsetet haszn�lt�k fel, term�szetesnek j�tt, hogy m�v�szkell�kk�nt is felhaszn�lj�k. A hagyom�nyos technik�kat ma is haszn�lj�k, ugyan�gy, mint az �jakat. Ebben a m�fajban is rengeteg korszakot k�l�nb�ztethet�nk meg. P�ld�k: Nara korszak, Heian �s Kamakura, Muromachi, Azuchi-Momoya, Edo (ezekr�l olvashattok majd b�vebben is a "Korszakok a k�pz�m�v�szetben" modulban).

Az ecset seg�ts�g�vel sz�p�r�st is gyakoroltak, �s bizony ezt is a m�v�szetek k�z� soroljuk. Ez a st�lus gyakran t�l ezoterikus a nyugati k�z�ns�gnek, ez�rt a ki�ll�t�sok csak bizonyos hat�rok k�z�tt m�k�dhetnek. �m Keleten az �zsiai orsz�gban ez az �r�sm�d a hagyom�ny egy r�sze. Ez a m�v�szet nagyon komplik�lt �s neh�z, t�bb okb�l is. Kanjikat rajzolni nagyon neh�z, el�g egyetlen vonalat f�lreh�zni vagy kihagyni, a jelent�s m�ris megv�ltozott. Nem el�g a helyes�r�sra koncentr�lni, m�g a kiv�nt hat�st is el kell �rni - amihez, valljuk be, n�ha rengeteg pr�b�lkoz�s sz�ks�ges.

A hagyom�nyos szobr�szat a buddhizmus alakjaira specializ�l�dott, mint pl. Tathagata, Bodhisattva �s Myo-o. Jap�n legid�sebb szobra f�b�l k�sz�lt, a Zenko-ji templomban tal�lhat�. A Nara korszakban a buddhista szobrokat a korm�ny k�sz�ttette, hogy er�s�ts�k a tekint�ly�ket. A hagyom�ny szerint a fa volt a f� alapanyag. A szobrokat gyakran belakkozt�k, bearanyozt�k, vil�gosra festett�k.

Jap�nban n�gy hagyom�nyos sz�nh�z l�tezik. Ezek:
Noh
Eredet: Sarugaku  egyes�let, zen�vel �s t�nccal
Jellegzetess�gek: maszkok, koszt�m�k. A program v�ltakozik a kyogen�vel, eredetileg �t, jelenleg h�rom csoportokban.
Kyogen
Eredet: VIII. sz�zadig vezethet� vissza, egy sz�rakoztat�si m�d, melyet K�n�b�l vettek �t.
Jellegzetess�gek: maszkokat ritk�n haszn�lnak. M�gha az el�ad�sok hasonl�tanak is a Noh-ra, nem ugyanazok.
Kabuki
Eredet: Edo korszak elej�n jelent meg.
Jellegzetess�gek: Az 1629-es korm�ny kimondta, hogy n�k nem szerepelhetnek t�bbet, ez�rt az �k karaktereiket �s f�rfiak kellet j�tszodj�k. Hi�ba pr�b�lt�k visszahozni a n�ket a sz�npadra, nem volt megengedve.
Bunraku
Eredet: Ugyanabban a korszakban jelent meg, mint a kabuki, de igaz�b�l sokkal messzebb vezethet� vissza, a Heian korszakba.
Jellegzetess�gek: 1914-ben megjelent Takarazuka Revue, egy c�g, amely kiz�r�lag n�ket alkalmazott forgat�k�nyv�r�sra.

Az �p�t�szet t�rt�nete ugyanolyan hossz�, mint a t�bbi m�v�szet�. Eredetileg a k�naiak befoly�sa nagyon kihatott r�, mint sok m�s dologra. Hagyom�nyos arhitekt�r�ra jellemz� dolgokat l�thattok templomokon, Shinto szent�lyeken, kast�lyokon. Egyes modern �p�t�szek, mint Yoshio Taniguchi �s Tadao Ando, arr�l ismertek, hogy jap�n hagyom�nyos elemeit a nyugatiakkal egybeolvasztott�k.

Mint minden m�s n�pnek, a Jap�noknak is van hagyom�nyos �lt�z�k�k, ez a kimon�. Ma hossz�, bok�ig �r� "nega-gi" ruh�kra mondj�k, melyeket �nnepeken, k�l�nleges napokon vesznek fel a n�k, a f�rfiak �s a gyerekek. Nincs meghat�rozva, hogy milyen sz�nekb�l kell �lljon, teh�t nagyon sokf�le v�ltozat van. A f�rfiak� s�t�tebb, m�g a n�k vil�gos pasztell sz�nekb�l �ll�akat hordanak. A ny�riak vil�gosabbak �s k�nnyebbek, nev�k: yukata. Az �nnep�lyes kimon�kat t�bb r�teg, hossz� ujj alkotja, a mint�zatokat pedig a visel� rendje �s az alkalom, amire felveszi hat�rozza meg.

A hossz� feud�lis korszakban, amelyet a szamur�jok korm�nyoztak, egyes technik�k, melyeket a harcosok kik�pz�s�re haszn�ltak, harcm�v�szett� n�tt�k ki magukat. P�ld�ul: Kenjutsu, Kyudo, Sojutsu, Jujutsu �s Sumo. A gyors t�rsadalmi v�ltoz�s ut�n a Meiji korszakban, sok st�lus �tv�ltozott modern sportt�: Gendai, Budo, Judo (b�vebb inf�kat olvashattok majd a "Harcm�v�szetek" modulban). A baseball, a futball �s m�s nyugati j�t�kokat a Meiji korszakban hozt�k be Jap�nba. Ezeket gyakran tanulj�k iskol�kban.

__________________________________
Ennyit a kult�r�r�l. Ha valami hib�san van felt�ntetve, k�rlek jelezd.